-
1 καθ-ίημι
καθ-ίημι (s. ἵημι), praes. κατίει Her. 5, 16, herablassen, herunterschicken, hinuntersenden; οἶνον λαυκανίης καϑέηκα, ich schickte den Wein die Kehle hinunter, Il. 24, 641; öfter in tmesi, καϑίετε ἵππους ἐν δίναις, versenkt die Rosse in den Fluthen, als Opfer für den Flußgott, 21, 132; τὸν δ' ἀντίτολμον δέ φαμι τὸν παρβάταν τὰ πολλὰ καϑήσειν Aesch. Eum. 525; σῶμα πύργων καϑιεῖσα, von den Thürmen hinunterstürzend, Eur. Tr. 1011; καϑῆκ' ἐμαυτὸν εἰς ἅλα Hel. 1630; δι' ὀμφαλοῦ καϑῆκεν ἔγχος Phoen. 1422; ξύλον καϑῆκε παιδὸς ἐς κάρα Herc. Fur. 993; εἰς γῆν γόνυ καμάτῳ καϑεῖσαν I. T. 333; τινὰ ἐς ὕπνον, in Schlaf versenken, Herc. Fur. 1005; εἰς ὤμους κόμας, die Haare auf die Schultern herabhangen lassen, Bacch. 694 I. T. 52; Ar. Th. 841; so auch πώγωνα, den Bart wachsen lassen, Eccl. 100, wie D. Hal. πώγωνα βαϑὺν καϑεικὼς καὶ κόμην 6, 26; im med., καϑειμένος βοστρύχους, mit lang herabwallenden Locken, Luc. D. D. 2, 2; vgl. Plut. Phoc. 10; τὸ γένειον αὐτῷ καϑεῖτο, er hatte einen langen Bart, Ael. V. H. 11, 10; τὴν κόμην μέχρι τῶν γλουτῶν καϑεῖτο D. Cass. 62, 2; – ἀγκύρας κατῆκαν, Anker auswerfen, Her. 7, 36; κατιεμένην καταπειρητηρίην, das ausgeworfene Senkblei, 2, 28; καϑῆκε τὰ σκέλη ἀπὸ τῆς κλίνης ἐπὶ τὴν γῆν, ließ sie herunterhangen, Plat. Phaed. 61 c; τὰ δόρατα, zum Angriffe den Speer senken, Xen. An. 6, 3, 25. 27; αἱ μέν τινες τῶν νεῶν καϑεῖσαι τὰς κώπας ἐπέστησαν τοῠ πλοῦ Thuc. 2, 91, entweder die Ruder sinken lassen u. nicht rudern od. die Ruder in's Wasser stecken, um das Schiff aufzuhalten; τείχη καϑεῖναι, Mauern auf eine Strecke hin errichten, 5, 52, wie οὐ καϑεῖτο τὰ τείχη, die Mauern waren nicht über die ganze Strecke hin aufgeführt, 4, 103. – Zum Wettkampfe stellen, aussenden, ἅρματα ἑπτὰ καϑῆκα Thuc. 6, 16, ζεύγη Isocr. 16, 34; auch sc. ἑαυτόν, οἱ καϑιέντες ἐς τοὺς ἀγῶνας Luc. Al. 6, εἰς ἀγῶνα καϑείκασιν Plut. Symp. 1, 2, 3, womit D. Hal. 5, 27 εἰς κίνδυνον ἑαυτὸν καϑιέναι zu vgl. u. ὅτε Σοφοκλῆς τὴν Ναυσικάαν καϑῆκε Ath. I, 20 f; Schol. Ar. Nubb. 552; τὴν πρώτην διδασκαλίαν Plut. Cim. 8. – Med. sich gegen Einen in Bewegung setzen, anrücken, ἡ στρατηλασίη κατίετο ἐς πᾶσαν τὴν Ἑλλάδα Her. 7, 138; vgl. ἔξειμι γάρ σοι λαμπρὸς ἤδη καὶ μέγας καϑιείς, gewaltig auf dich stürzend, Ar. Equ. 428, κατὰ τὴν ἀγορὰν καϑίεσαν λογοποιούς Dem. 24, 15, u., wo keine feindliche Nebenbedeutung ist, εἰς τὸ πεδίον οὐ καϑίει τὴν δύναμιν Pol. 3, 92, 7; καϑιέναι ἐνέδρας ἐπὶ τόπους εὐκαίρους, einen Hinterhalt in geeignete Oerter legen, 4, 63, 9; ἐπί τινα σκῶμμα, einen Witz loslassen gegen Einen, Luc. de merc. cond. 34. Anders γνώμας, die Stimmen abgeben, Ar. Eccl. 397, πρόφασιν Vesp. 174, Ausflüchte machen, πεῖραν, einen Versuch machen, Ael. V. H. 2, 12. – Die Stimme sinken lassen, τὸ καϑειμένον τῆς φωνῆς Hdn. 5, 2, 7. – Intrans., so daß man ἑαυτόν ergänzen kann, Plat. δυνατὸν δ' ἐστὶν ἑκατέρωσε μέχρι τοῦ μέσου καϑιέναι Phaed. 112 e; ἐς γόνυ, sich niederlassen, Plut. Ant. 45; ἐς Ῥόδον, dahin gelangen, Po lyaen. 5, 17, 2. S. auch die obigen Beisp. – Med. sich in Bewegung setzen, ἡ στρατηλασίη κατίετο ἐς τὴν Ἑλλάδα Her. 7, 138.
-
2 ἀναδέω
ἀναδέω, poet. [full] ἀνδέω, [dialect] Att. [var] contr. part. ἀναδῶν (infr. 1.2): [tense] fut. - δήσω: [tense] aor. ἀνέδησα (v. infr.): [tense] pf. ἀναδέδεκα Nic.Dam.p.113D.:— [voice] Med. and [voice] Pass., [dialect] Att. [var] contr. ἀναδοῦνται, ἀναδούμενος (infr. 1.2, 111):— [voice] Pass., [tense] pf. - δέδεμαι:—A bind, iie up, wreath,δάφνᾳ κόμας ἀναδήσαντες Pi.P.10.40
;στέφανοι ἀνέδησαν ἔθειραν I.5(4).9
:—[voice] Med., ἀναδέεσθαι τὰς κεφαλὰς μίτρῃσι bind their heads.., Hdt.1.195; ἀνδησάμενος κόμαν having wreathed one's hair, Pi.N.11.28, cf. I.1.28:—so in [voice] Pass.,μίτρᾳ ἀναδεδεμένος τὴν κόμην Luc.DDeor.18.1
; κρωβύλον ἀναδεῖσθαι τῶν τριχῶν bind one's hair into a knot, Th.1.6; στέμμ' ἀναδησάμενος having bound his brows with the fillet, Epigr.Gr.873.4 ([place name] Cyrene); τίς τοσάσδε.. ἀνεδήσατο νίκας; who has won so many crowns of victory? Simon.10: metaph.,τὴν ἀρχήν App.BC1.84
; κλέος, κράτος, Procop.Vand.2.27, Pers.1.14;ἆθλον Chor.Zach.6.9
.2 c. acc. pers., crown,τινὰ στεφάνοις Pi.P.2.6
; λήροις (Com. for στεφάνοις)ἀναδῶν τοὺς νικῶντας Ar.Pl. 589
; ἀ. τινὰ εὐαγγέλια crown him for good tidings, 764;τὸν ἡνίοχον Th.5.50
:—metaph. in [voice] Pass., τροφῇ τε καὶ τοῖς ἄλλοις πἀσιν, ὅσων βίος δεῖται, ἀναδοῦνται are well furnished with.., Pl.R. 465d.II ἀναδῆσαι τὴν πατριὴν ἐς ἑκκαιδέκατον θεόν trace one's family to a god in the sixteenth generation, Hdt.2.143.III [voice] Med., fasten by a rope to oneself,ὤνευον ἀναδούμενοι τοὺς σταυρούς Th.7.25
; esp. of a ship, take in tow,1.50
, 2.90, etc.: metaph., ἀναδεῖσθαί τινας attach them to oneself, Aristid. Or.46(3).25, Ael.VH4.9, Luc.Im.1;ἀπὸ τῶν ὤτων τινὰ ἀναδησάμενος Id.Scyth.11
; ἀναδεῖσθαί τι ἔκ τινος makedependent upon.., Plu.2.222e;ἐκ τοῦ φιλοκάλου μάλιστα τῆς ψυχῆς ἀναδούμενος τὴν πίστιν 343a
:— [voice] Pass., ἀναδεδέσθαι ἔκ τινος, εἰς τὴν ὀροφήν, Id. Dio 26, Eum. 11. -
3 ἄν-ετος
ἄν-ετος ( ἀνίημι), 1) nachgelassen, schlaff, ursprünglich vom Bogen; ἄνετον κόμην σείων; Luc. Alex. 13, das aufgelös'te flatternde Haar schüttelnd; ἄνετος τὴν κόμην, Heliod. – 2) ausgelassen, frech, ἐξουσία στρατιωτῶν Herodian. 2, 4; ἄνετον μέλος ἀείδειν Dionys. 2. – 3) freigelassen, einer Gottheit geweiht, u. dah. von Thieren, arbeitsfrei; bei Schol. Il. 16, 407 Erkl. v. ἱερός.
-
4 συντίθημι
συντίθημι, used by Hom. only in [voice] Med., v. infr.:—[voice] Pass. (v. infr.), but σύγκειμαι is more freq. as [voice] Pass.:—A place or put together,τὴν οὐρὴν καὶ τὸν σπλῆνα.. συνθεὶς ὁμοῦ Hdt.2.47
, cf. 4.67;ὅπλα ἐν τῷ ναῷ X.HG2.3.20
;ἅπαντα εἰς ἕν E.IT 1016
;ἐν ὀλίγῳ πάντα Id.Supp. 1126
(lyr.);ὁ πρῶτος συνθεὶς εἰς ταὐτὸν τὰ δύο ταῦτα βιβλίδια Gal.15.109
; σ. ἱμάτια, opp. ἀνασείειν, fold them together, X. Oec.10.11; σ. σκέλη, opp. ἐκτείνειν, Id.Cyn.5.10; opp. διαιρεῖσθαι, Pl.Sph. 252b; σ. ἄρθρα στόματος close the lips, E.Cyc. 625; εἰς τὸ οὖλον ( αυλον cod.) σ. τὴν κόμην, = calamistrat, Gloss.:—[voice] Pass., τὸ συντίθεσθαι καθ' ὁντινοῦν τρόπον ῥῖγος οὐκ ἀγαθόν ἐστι any sort of combination of shivering (with other symptoms), Gal.16.746.2 technical uses,a Math., add together, of numbers, Hdt.3.95 ([voice] Pass.); τό τε ἀρχαῖον καὶ τὸ ἔργον principal and interest, D.27.17, cf. 29.30: Geom., of lines and figures, Archim.Spir.Praef., Papp.70.4.b Math. also, of the transformation of a ratio componendo, Arist. EN 1131b8 ([voice] Pass.), Euc.5.18,24 ([voice] Pass.).c Logic, combine the terms of a proposition, Arist.Metaph. 1012a4, 1024b19 ([voice] Pass.); also, use the fallacy of composition (cf.σύνθεσις 1.2e
), Id.Rh. 1401a24.d Rhet., accumulate, joined with ἐποικοδομεῖν (to form a climax), ib. 1365a16.e σ. λόγον make up an account, PHib.1.48.15 (iii B.C.).II put together constructively, so as to make a whole, πεντηκοντέρους καὶ τριήρεας (as a bridge) Hdt.7.36; λίθους, of builders, Th.4.4, IG42(1).103.59 (Epid., iv B.C.); πλίνθους, ξύλα, X.Mem.3.1.7, etc.;τὰ ὄστρακα IG42(1).121.82
(Epid., iv B.C.);τὰ κομισθέντα Sor. 2.64
;ἐκ τούτων τὰ μέγιστα.. συνθεὶς τοῦτον.. τὸν λόγον ποιήσομαι Hippias Eleus 6
D.; .2 construct, frame,τὸ θνητὸν γένος Pl.Ti. 69d
; ὁ συνθείς the creator, ib. 33d:—[voice] Pass., to be constructed, of the material universe, opp. διαλύεσθαι, Arist.Cael. 304b30.b σ. τι ἀπό τινος compose or make one thing of or from another, Hdt.4.23; ;ἐξ ὧν [συλλαβῶν] τὰ ὀνόματα συντίθενται Pl.Cra. 425a
, cf. 434a; ; εἴδωλον οὐρανοῦ ξυνθεῖσ' ἄπο (Reiske for ὕπο) E.Hel.34: metaph.,συντιθεὶς γέλων πολύν S.Aj. 303
; δυοῖν ἅμιλλαν ξ. strive for two things at once, E.El.95.3 construct or frame a story,συνθέντες λόγον Id.Ba. 297
, cf. Ar.Ra. 1052 (anap.), Pl.Phdr. 260b;οἱ τὰς τέχνας τῶν λόγων συντιθέντες Arist.Rh. 1354a12
; narrate in writing,τὰ Ἑλληνικά Th.1.97
, cf. 21; compose, σ. μύθους, ποίησιν, μελῳδίαν, ὄρχησιν, Pl.R. 377d, Phdr. 278c, Lg. 812d, 816c; ;ὁ τὴν ἐνθάδε συνθεὶς ἀνατομήν Gal.15.147
:—[voice] Pass., [tense] pf. συντέθειται ib.797;περὶ ὀλίγας οἰκίας αἱ.. τραγῳδίαι συντίθενται Arist.Po. 1453a19
.4 Math., of the synthesis of a geometrical problem, opp. ἀναλύω, Id.SE 175a28, Papp.648.13; συντεθήσεται τὸ πρόβλημα οὕτως the synthesis of the problem will proceed thus, Archim.Sph.Cyl.2.1, cf. Apollon. Perg.Con.1 Praef., 2.44, al.5 frame, devise, contrive, ὁ συνθεὶς τάδε the framer of this plot, S.OT 401, cf. Th.8.68;ἐξ ἐπιβουλῆς σ. ταῦτα Antipho 5.25
;σ. λόγους ψευδεῖς Id.6.9
;ψευδεῖς αἰτίας D.25.28
;τὴν κατηγορίαν And.1.6
, etc.; rarely in good sense,εὖ πρᾶγμα συντεθὲν ὄψεσθε D.18.144
.6 put together, take in, comprehend,παιδὸς μόρον A.Supp.65
(lyr.);ὄμνυ.. θεῶν συντιθεὶς ἅπαν γένος E.Med. 747
; , cf. Hec. 1184: ἐν βραχεῖ ξυνθεὶς λέγω putting things shortly together, speaking briefly, S.El. 673.III commit to a person's care, deliver to him for his own use or that of others, PMich.Zen.2.3,14 (iii B.C.), PCair.Zen.4.23, 6.11,64, 299.9, al. (iii B.C.);γνώριζε οὐχ ὑπάρχον παρ' ἡμῖν ἀργύριον τοσοῦτο ὥστε ἱκανὸν συνθεῖναι Πυρρίχῳ PMich.Zen.28.18
, cf. 32.7, PSI4.392.7, 5.524.3, 6.613.8, 7.862.1, PLille 15.3 (all iii B.C.); τινὶ ὀστᾶ, ἐπιστολάς, πλῆθος χρυσίου, etc., Plb.5.10.4, 8.17.4, 15.25.16, cf. 27.7.1, 28.22.3, IG12(5).590.12 (Ceos, ii B.C.), 11(4).1056.4 (Delos, ii B.C., cf. Jahresh.24.171), OGI345.11 (Delph., i B.C.).2 αὐτοὶ δ' ἔνοχοι εἴημεν τῷ ὅρκῳ ὁπηνίκ' ἂν εὖ συνθῶμεν perh. as soon as we have duly delivered (or executed) this declaration, BGU1738.32 (i B.C.);συνθεὶς τούτους μου τοὺς λιβέλλους ἐπιδίδωμι τῇ σῇ λαμπρότητι PLond.3.1000.7
(vi A.D.).IV collect, conclude, infer, Plb. 28.17.14, Arr.Ind.34.B [voice] Med. συντίθεμαι, used by Hom. only in [tense] aor. 2 and in signf. 1:I put together for oneself, i.e. observe, give heed to,σύνθετο θυμῷ βουλήν Il.7.44
;φρεσὶ σύνθετο θέσπιν ἀοιδήν Od.1.328
;ἐμεῖο δὲ σύνθεο μῦθον 17.153
;συνθέμενος ῥῆμα Pi.P.4.277
; and, simply, perceive, hear,κλαιούσης ὄπα σύνθετο Od.20.92
: in Hom. mostly abs., σὺ δὲ σύνθεο do thou take heed, Il.1.76, Od.15.318, etc.; σὺ δὲ σύνθεο θυμῷ ib.27.II agree on, conclude (cf. συνθήκη), ἄνδρεσσι κακοῖς συνθέμενοι φιλίην Thgn.306
; συντίθεσθαι συμμαχίην, ὁμαιχμίην τισί, Hdt.2.181, 8.140.á;τὰς ξυνθήκας ἂς ξυνέθεντο IG12.117.4
, cf. 116.27, al.;εἰρήνην Isoc. 15.109
; σ. ναῦλον agree upon the fare, X. An.5.1.12; ταῦτα συνθέμενοι having agreed on these points, Th.3.114, cf. Ar.Lys. 178, Plu.Alc.31;ξυνέθεσθε κοινῇ τάδε E.Ba. 807
, cf. 808; so withD.
, Hdt.3.157;σ. Ἴωσι ξεινίην Id.1.27
;μισθόν τινι Pl.Grg. 520c
;σ. τι πρός τινα Hdt.7.145
, etc.:—[voice] Pass., τοῦ συντεθέντος χρόνου agreed upon, Pl.Phdr. 254d.2 c. inf., covenant, agree to do,συνέθευ παρέχειν φωνάν Pi.P.11.41
(dub. l.);σ. ἀλλήλοις μήτ' ἀδικεῖν μήτ' ἀδικεῖσθαι Pl.R. 359a
, cf. And. 4.18, Arist.Pol. 1257a35: c. inf. [tense] fut.,ξυνέθεντο ἥξειν Th.6.65
; σ. τινί folld. by inf. [tense] fut.,συνθέμενοι ἡμῖν.. ἀντιώσεσθαι Hdt.9.7
.β, cf. And.1.42: an inf. must be supplied in the phrases, κατὰ (i.e. καθ' ἃ) συνεθήκαντο, καθ' ὅτι ἂν συνθῶνται, etc., Hdt.3.86, Foed. ap. Th.5.18: alsoσ. ὡς.. Hdt.6.84
;ὡς δεῖ ἕκαστα γίγνεσθαι X.HG5.4.2
.3 abs., make a covenant,ἔβαν συνθέμενος Pi.N.4.75
(constr. uncertain in Alc.Supp.5.11): c. dat., Hdt.6.115, X.An.1.9.7, POxy.1668.12 (iii A.D.);αὐτὸς σαυτῷ συνέθου Pl.Cra. 435a
; συνθέσθαι πρός τινα come to terms with him, Decr. ap. D.18.187, POxy.908.18 (ii/iii A.D.);περί τινος πρὸς ἀλλήλους D.S.1.98
; also, bet, wager, Thphr. HP9.17.2, Men.Epit. 288;πρός τινας Plu.Alc.8
.4 vote with, support,τούτοις Lys.Fr.68
, cf. Call.Epigr.1.14, D.H.Isoc.18, Paus. 4.15.2;τοῖς ἀπὸ Ἡροφίλου Sor.2.53
; assent to,πᾶσι τοῖς προκειμένοις PFay.34.20
(ii A.D.); (iii A.D.).5 conclude, infer (cf. A. IV), Stoic.2.63, Phld.Sign.2, al.:—[voice] Pass., τὰ ὕστερον -τεθησόμενα ib.28.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συντίθημι
-
5 περι-κείρω
περι-κείρω, rings herum scheeren; τὴν κόμην, Her. 3, 154; τὴν κεφαλὴν ἐν χρῷ, Plut. Lyc. 15; Luc. D. Mer. 8; u. med., τρίχας, Her. 4, 71; τοὺς πλοκάμους περικειρόμενος, Luc. Tim. 1.
-
6 δια-κρίνω
δια-κρίνω (s. κρίνω), trennen, sondern, absondern, scheiden, auseinanderbringen. Bei Homer stets in dieser ursprünglichen Bedeutung: 1) Activ.: Iliad. 2, 475 ὥς τ' αἰπόλια πλατέ' αἰγῶν αἰπόλοι ἄνδρες ῥεῖα διακρίνωσιν, ἐπεί κε νομῷ μιγέωσιν; Odyss. 8, 195 και κ' ἀλαός τοι, ξεῖνε, διακρίνειε τὸ σῆμα ἀμφαφόων, ἐπεὶ οὔ τι μεμιγμένον ἐστὶν ὁμίλῳ, ἀλλὰ πολὺ πρῶτον; 4, 179 οὐδέ κεν ἡμέας ἄλλο διέκρινεν φιλέοντέ τε τερπομένω τε, πρίν γ' ὅτε δὴ ϑανάτοιο μέλαν νέφος ἀμφεκάλυψεν; besonders Kämpfende auseinanderbringen: Iliad. 2, 387 εἰ μὴ νὺξ ἐλϑοῦσα διακρινέει μένος ἀνδρῶν; 7, 292 ὕστερον αὖτε μαχησόμεϑ', εἰς ὅ κε δαίμων ἄμμε διακρίνῃ, δώῃ δ' ἑτέροισί γε νίκην; 17, 531 καί νύ κε δὴ ξιφέεσσ' αὐτοσχεδὸν ὁρμηϑήτην, εἰ μή σφω' Αἴαντε διέκριναν μεμαῶτε. – 2) Passiv.: Odyss. 9, 220 στείνοντο δὲ σηκοὶ ἀρνῶν ἠδ' ἐρίφων· διακεκριμέναι δὲ ἕκασται έρχατο, χωρὶς μὲν πρόγονοι, χωρὶς δὲ μέτασσαι, χωρὶς δ' αὖϑ' ἕρσαι; Iliad 2, 815 ἔνϑα τότε Τρῶές τε διέκριϑεν ἠδ' ἐπίκουροι; von Kämpfenden: Iliad. 7, 306 τὼ δὲ διακρινϑέντε ὁ μὲν μετὰ λαὸν Ἀχαιῶν ἤι', ὁ δ' ἐς Τρώων ὅμαδον κίε; 3, 98. 102 φρονέω δὲ διακρινϑήμεναι ἤδη Ἀργείους καὶ Τρῶας, ἐπεὶ κακὰ πολλὰ πέποσϑε εἵνεκ' ἐμῆς ἔριδος καὶ Ἀλεξάνδρου ἕνεκ' ἀρχῆς. ἡμέων δ' ὁπποτέρῳ ϑάνατος καὶ μοῖρα τέτυκται, 102 τεϑναίη· ἄλλοι δὲ δια κρινϑεῖτε τάχιστα: zu vs. 102 vgl Scholl. Herodian.; zu vs. 99 Scholl. Aristonic. Ἀργείους καὶ Τρῶας: ἡ διπλῆ περιστιγμένη, ὅτι Ζηνόδοτος γράφει Ἀργεῖοι καὶ Τρῶες, ὡς ἀποστροφῆς τοῦ λόγου γεγονυίας πρὸς αὐτούς. ἔστι δὲ τὸ διακρινϑῆναι διχῶς χωρισϑῆναι· ὁ δὲ Ζηνόδοτος συνήϑως ἡμῖν τέταχεν (»puto pro judicium subire« Lehrs Aristarch. p. 151). – 3) Medium in passiver Bedeutung: Odyss. 18, 149 οὐ γὰρ ἀναιμωτί γε διακρινέεσϑαι ὀίω μνηστῆρας καὶ κεῖνον, ἐπεί κε μέλαϑρον ὑπέλϑῃ; 20, 180 πάντως οὐκέτι νῶι διακρινέεσϑαι ὀίω πρὶν χειρῶν γεύσασϑαι. – Bei den Folgenden: 1) von einander absondern, aus- u. unterscheiden, trennen; οὐδένα Her. 3, 39; διακρινομένη στρατιὴ ἐσχίζετο 8, 34; αἵρεσιν 1, 11; στήμονας συγκεχυμένους Plat. Crat. 388 b; φίλην καὶ ἐχϑράν Rep. II, 376 b; κατὰ γένος Soph. 253 e; Ggstz συγκρίνειν Phaed. 72 c; auch med. so, διακεκρίμεϑα χωρὶς τάς τε καϑαρὰς ἡδονὰς καὶ τὰς ἀκαϑάρτους Phil. 32 a; vgl. 46 b; τὴν κόμην, das Haar scheiteln, Plut. Rom. 15; auch τινός, von etwas, Ap. Rh. 3, 1129. – 2) entscheiden, beurtheilen, λόγον ἀνϑρώπων, ὀρϑᾷ φρενί, Pind. P. 1, 68 Ol. 8. 24; Her. 7, 54; Ἅιδης διακρίνει τοῠτο Ar. Vesp. 763; oft bei Plat., τὴν δίκην Legg. XI, 937 b; διέκρινε καὶ διεξῄει τὰ ἐρωτώμενα Prot. 315 c; ὁπότερος ἀληϑῆ λέγει Lach. 186 e; τὸν νικῶντα χει ροτονίαις Legg. II, 659 b; u. so Folgde. Auch med., διακρινώμεϑα νεῖκος Hes. O. 35. – Pass., bes. aor. διεκρίϑην, getrennt werden, aus einander kommen, Her. 7, 219; ἐκ τῆς ναυμαχίης 8, 18; ἀπ' ἀλλήλων Thuc. 1, 105; aber οὐδὲν ἔτι διεκέκριτο, 1, 49, es wurde kein Unterschied mehr gemacht; einen Streit beilegen; πόλεμος διακριϑήσεται Her. 7, 206; περί τινος Plat. Euth. 7 c; Legg. XII, 956 c; aber auch = in Streit mit Jemand gerathen, kämpfen, μάχῃ πρός τινα Her. 9, 58; ὅπλοις ἢ λόγοις, ausmachen, Dem. 12. 17 (epist. Phil.); περὶ τῶν ὅλων Pol. 3, 111; vgl. 2, 22, 11. 18, 35, 4; abs., sich streiten, Ath. XII, 554 c; – zweifeln, N. T.
-
7 ἀπο-ξυρέω
ἀπο-ξυρέω ( ἀποξυρεῖν Ar. Th. 216), abscheeren, vom Kopf- u. Haupthaar; τινὰ τὴν κεφαλὴν ἀποξυρήσας Her. 5, 35; Ar. Thesm. 1043; τὴν κόμην Luc. sacrific. 15.
-
8 ἀνα-χαιτίζω
ἀνα-χαιτίζω ( χαίτη), 1) eigtl. von einem wilden Rosse, das die Mähnen sträubt ( τὴν κόμην Philostr. p. 863), sich bäumen und den Reiter abwerfen, Plut. Conv. Sap. 4; τοὺς ἐπιβάτας ἀναχαιτίσαντες ἀποσείονται D. Hal. 5, 15; vgl. ἵπποι ἀνεχαίτισαν φόβῳ Eur. Rhes. 785; übh. abschütteln, abwerfen, Bacch. 1072; vgl. ἁψῖδα Hippol. 1232; ἀνακεχαίτικεν, er hat umgestoßen, Anaxandr. Ath. XI, 481 f; dah. übtr., von widerspenstigen Menschen: die bestehende Ordnung umstürzen, ἅπαντα ἀνεχαίτισε καὶ διέλυσε Dem. 2, 9, wozu Harpocr. Erkl. ἀντὶ τοῦ ἀνέκοψεν ἢ ἀνέτρεψεν gehört; vgl. δῆμος ἀναχαιτίσας Plut. Demetr. 84, wozu Suid. Erkl. ἀπειϑεῖν gehört; auch mit dem gen., ἀνεχαίτισε πραγμάτων, er machte sich von Geschäften frei, schaffte sie sich vom Halse, Plut. Ant. 21. – 2) zurückhalten, τὴν ναῠν τοῦ δρόμου Luc. Lexiph. 15; vgl. Tragodop. 305; eigtl. bei den Haaren zurückziehen, 1;. A. 19 ἀνακόψαι εἰς τοὐπίσω.
-
9 περικείρω
Aκεῖραι Philostr.Ep.61
: [tense] pf. -κέκαρκα Luc.Symp. 32
:— shear or clip all round τὴν κόμην κακῶς π. Hdt.3.154 ; π. τινά clip him close, Philostr. l. c.:—[voice] Med., τρίχας περικείρεσθαι clip one's hair, Hdt.4.71 :—[voice] Pass.,π. κατὰ πρόσωπον LXX Je.32.9
(25.23);τοὺς πλοκάμους περικειρόμενος Luc. Tim.4
; Περικειρομένη, title of play by Menander.II metaph., shear of its walls,τὴν ἀκρόπολιν Ael.VH 7.8
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περικείρω
-
10 ἀποξυράω
A shave clean, c. dupl. acc.,τὸν δοῦλον ἀποξυρήσας τὴν κεφαλήν Hdt.5.35
;ἀποξυρεῖν ταδί Ar.Th. 215
; ἀπεξύρησε ib. 1043;τὴν κόμην ἀπεξύρησε Luc.Sacr.15
:—[voice] Pass.,τὰς κεφαλὰς ἀπεξυρημένοι Polyaen.7.35.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀποξυράω
-
11 κατα-φθίνω
κατα-φθίνω (s. φϑίνω), untergehen, zu Grunde gehen; ἐπέων καρπὸς οὐ κατέφϑινε Pind. I. 7, 46; νόσῳ Soph. Phil. 266; Ggstz ϑάλλειν, vom Leiden, El. 260; γήρᾳ Eur. Alc. 622; spätere Prosaiker, die auch einen aor. καταφϑινήσας, hinschwindend, Plut. consol. ad Apollon. p. 357, u. ein perf. κατεφϑίνηκα bilden, Cic. 14, κατεφϑινηκὼς τὴν κόμην Arr. Epict. 4, 11, 25.
-
12 κατα-χρώννῡμι
κατα-χρώννῡμι (s. χρώννυμι), anfärben, anstreichen, καταχρῶσαι τὴν κόμην Poll. 2, 31; beschmutzen, Sp.; als tmesis rechnet man Eur. Hec. 911 hierher, κατὰ δ' αἰϑάλου κηλῖδ' οἰκτροτάταν κέχρωσαι.
-
13 αὐχμηρός
αὐχμηρός, trocken, dürr, τόπος, Plat. Legg. VI, 761 b; νῶτα Λιβύης Ep. ad. 398 (VII, 626); ἠϊόνες ad. 128 (VI, 23); so ϑέρος, δίψα, Ep. ad. 176; Mel. 10 (VI, 21. XII, 133); αὐχμηρὸν οὖδας Eur. Alc. 950; übh. schmutzig, verwildert, ϑρίξ Soph. frg. 422; πλόκαμος Eur. Or. 587; χαίτη Theocr. 25, 225; αὐχμηρὰ τὴν κόμην Luc. Somn. 6; βίος, Saltat. 1, wo dabei steht μόνον τὸ σκληρὸν ἀγαϑὸν ἡγούμενος; wie Plat. αὐχμηρὸς καὶ σκληρός Conv. 203 c; Ar. Nubb. 910 steht dem αὐχμεῖν αἰσχρῶς – εὖ πράττειν entgegen; aber Plut. 84 ist es, wie aus dem Folgdn erhellt, ungewaschen. Bei Philip. ep. 17 (VI, 62) ist αὐχμηρὸς λίϑος der Bimsstein; Sp. arm, dürftig, Man. 2, 454.
-
14 ἀκρό-κομος
ἀκρό-κομος, 1) auf der Spitze behaart, Hom. einmal, Iliad. 4, 533 Θρήικες ἀκρόκομοι, vielleicht weil sie nur oben auf dem Wirbel Haare trugen u. sonst den Kopf schoren; nach Anderen = καρηκομόωντες; Apoll. lex. Hom. 19, 6 ἀκρόκομοι οἱ μήτε κομῶντες μήτε ἀπεψιλωμένοι τὴν κόμην, also mit kurzabgeschnittenen Haaren, die nicht lang herabhängen, sondern nur ἐν ἄκρᾳ τῇ κεφαλῇ sind. – 2) oben belaubt, κλάδοι Eur. Phoen. 1516; κυπάρισσοι Theocr. 22, 41; πίτυς Archi. 29 (VII, 213).
-
15 ἀνα-πλέκω
ἀνα-πλέκω, um-, einflechten, ὅρμοις χέρας καὶ κεφαλάς Pind. Ol. 2, 82; την κόμην, das Haar aufflechten, Poll. 2, 35. – Med., Opp. H. 3, 470; sich einen Kranz winden, Luc. Piscat. 6 ( Jacobitz act.); sich die Haare aufbinden u. flechten, Navig. 3; übertr., ῥυϑμόν Agath. 24 (XI, 64).
-
16 ἀνα-σοβέω
ἀνα-σοβέω, aufscheuchen, erschrecken: ἀνασεσοβημένος τὴν κόμην, mit aufgesträubtem Haar, Luc. Tim. 54; κόμη ἀνασοβουμένη, das sich vor Schreck sträubende Haar, Iup. trag. 30; übh. aufregen, Plat. Lys. 906 a.
-
17 ἕψω
ἕψω, fut. ἑψήσω, kochen; Ar. Equ. 745; χύτραν Eccl. 845; Plat. Hipp. mai. 290 d; ἡψημέναι χύτραι Arist. probl. 5, 36; von ὀπτάω unterschieden, Her. 1, 119; Plat. Euthyd. 401 c; Xen. Cyr. 8, 2, 6; Dorion bei Ath. VII, 304 f u. A. – Uebh. am Feuer bereiten, wie χρυσὸς ἑψόμενος, geläutertes, gereinigtes Gold, Pind. N. 4, 82; übertr., γῆρας ἀνώνυμον ἕψειν, ein ruhmloses Alter hinbrüten, Ol. 1, 83. – Med. für sich kochen, λάχανα ἑψήσονται Plat. Rep. II, 372 c; – ἑψήσασϑαι τὴν κόμην, sich das Haar färben, Poll. 2, 35. – Pass. aor. ἑψηϑείς, Plut., auch ἑφϑείς, Diosc.; vom Wasser, welches kocht, Arist. H. A. 6, 13 u. A. – Adj. verb. ἑψητός, s. oben, u. ἑφϑός.
-
18 καταχρώννυμι
A colour, -χρῶσαι τὴν κόμην Poll.2.35
, cf. Alex.Aphr. in SE9.3:—[voice] Pass., metaph.,κατὰ δὲ κηλῖδα.. κέχρωσαι E.Hec. 911
(lyr.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταχρώννυμι
-
19 περίεργος
περίεργος, ον,A taking needless trouble, Lys.12.35;γραμματικῶν π. γένη AP11.322
(Antiphan.). Adv.- γως Hp.Decent.7.2 officious, meddlesome, Isoc.5.98, X.Mem.1.3.1, Men.Sam.85; π. εἰμι I am a busy-body, Id.Epit.45; περίεργα βλέπειν look curiously at, c. acc., AP 12.175 (Strat.), cf. Hdn.5.3.8 ([comp] Comp.).3 of an inquiring mind, Arist.Resp. 480b27; inquisitive, curious, Hdn.4.12.3 ([comp] Sup.);π. παιδία Gal.6.635
; τὸ π. Luc.Alex.4. Adv.- γως, ἔχειν Astramps.Orac.p.1
H.: [comp] Comp. - ότερον, ἔχειν πρός τινα Jul.Or.4.130d
.II [voice] Pass., overwrought, elaborate, ὀδμή (perfume) Hp.Praec.10; ;ζωγράφημα Plu.2.64a
; τὸ τῆς κόμης π. Luc.Nigr.13; esp. of language or style, ὀνόματα, λόγοι, Aeschin.3.229, D.H.Lys.14;τὸ π. Θουκυδίδου Id.Vett.Cens.3.2
: [comp] Comp., -οτέρα λέξις Id.Is.3
. Adv.- γως Antyll.
ap. Orib.9.14.7 : [comp] Comp.-ότερον, ἠσκημένος τὴν κόμην Arr.Epict.3.1.1
;ἐξορχεῖσθαι Hdn.5.5.3
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περίεργος
-
20 προπόλιος
προπόλι-ος, ον,II προπόλιον ἐξ ἑρπύλλου chaplet, dub. in Semus 20.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προπόλιος
См. также в других словарях:
ARA dicendi ritus (de) — de ARA dicendi ritus meworatur Tertulliano de Pallio c. 5. Tamen propemodum mihi quoque licebit in publicum prodesse, soleo de qualibet margine (i. e. suggestu lapideô vel terreô, ad fines constitutô) vel Arâ medicinas moribus dicere, etc. i. e.… … Hofmann J. Lexicon universale
PROSERPINA — Iovis et Cereris filia, quae cum in campis Ennaeis flores legeret, a Plutone rapta est. Ovid. Met. l. 5. v. 391. Quô dum Proserpina lucô Ludit, et aut violas, aut candida lilia carpit; Pene simul visa est, dilectaque reptaque Diti. Orpheus tamen … Hofmann J. Lexicon universale
χρώννυμι — και χρωννύω, ΜΑ 1. χρωματίζω, βάφω, προσδίδω χρώμα σε κάτι (α. «χρωσάτω τὴν κόμην», Λουκιαν. β. «τεχνητὸν ἔρευθος αὐτῇ τὰς παρειὰς χρώννυσιν», Θεμίστ.) 2. μτφ. (σχετικά με λόγο) προσδίδω ιδιαιτερότητα στο ύφος («εἶτα ἐπιθεὶς τὴν τάξιν, ἐπαγέτω τὸ … Dictionary of Greek
владь — ВЛАД|Ь (2*), И с. Волосы: простьци владь да ростѩть. (τὴν κόμην) КЕ XII, 50а; одениѥ ѥго бѣло акы снѣ(г). и владь главы ѥго акы вълна чс҃та. СбТр XII/XIII, 19 об … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
грива — ГРИВ|А (2*), Ы с. Грива (животного): жребець избранъ… гриву свою покланѩ˫а долу ѥздѩщему на немъ лагодѩ. ФСт XIV, 32г; ˫Акоже кто имъ льва, гордаго и грознаго его зьрѩ, и потомъ, постригъ его гривѹ, и исторгавъ ѥго зѹбы… срамна ѥго створить и… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
COMA Hyacinthina — apud Poetas frequens. Sic apud Longum, ubi describitur forma decusque Daphnidis, Coma ei adscribitur, hyacinthino flori similis, Ο῾ρᾷς ὡς ὑακίνθῳ μέν τὴν κόμην ὁμοίαν ἔχει; imitatione scil. Homeri, qui, ut Ulysses Nausicaae gratior esset, ait… … Hofmann J. Lexicon universale
INSANIA — a Fatidicina Vett. res mimme remota, ut de Sibylla notum ex Virg. Aen. l. 6. v. 47. et seqq. non vultus, non color unus, Non comptae mansêre comae, sed pectus anhelum. Et rabie fera corda tument: maiorque videri, Nec mortale sonans, afflata est… … Hofmann J. Lexicon universale
καταχρώννυμι — και καταχρωννύω και καταχρώζω (AM) χρωματίζω εντελώς, βάφω («καταχρῶσαι τὴν κόμην», Πολυδ.) αρχ. παθ. καταχρώννυμαι κηλιδώνομαι, λερώνομαι («κατὰ δ αἰθάλου κηλῑδα... κέχρωσαι», Ευρ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < κατ(α) * + χρώννυμι «χρωματίζω»] … Dictionary of Greek
σφηκώ — όω, Α [σφήξ, ηκός] 1. δένω στερεά, συσφίγγω («καὶ τὸν αὐχένα μικρὸν ἐπικλίνας τό τε ὅλον σῶμα σφηκώσας», Ηλιόδ.) 2. δένω γύρω γύρω σφιχτά 3. στηρίζω καλά, στερεώνω 4. κλείνω καλά («αἱ θυρίδες ἀνεώγνυντο εὖ καὶ καλῶς ἐσφηκωμέναι ἔνδοθεν», Αριστείδ … Dictionary of Greek
υποχρυσίζω — ΜΑ [χρυσίζω] έχω χρώμα που αποκλίνει προς το χρυσό, χρυσίζω ελαφρά («ὑποχρυσίζων κατὰ τὴν κόμην ὁ Σκύθης», Γρηγ. Νύσσ.) … Dictionary of Greek
χρυσωπός — ή, ό / χρυσωπός, ή, όν, ΝΜΑ, και ιδιωμ. τ. θηλ. χρυσῶπις, ώπιδος, Α αυτός που έχει λαμπερή εμφάνιση ή χρώμα χρυσοκίτρινο («τὸ περὶ τὴν κόμην χρυσωπόν», Πλούτ.) νεοελλ. το αρσ. ως ουσ. ο χρυσωπός ζωολ. γένος νευρόπτερων εντόμων με πρασινωπά ή… … Dictionary of Greek